Vissza

Jár-e túlóradíj a pedagógusoknak iskolai táborozáskor?



Az elmúlt néhány héten több kérdést is kaptam azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben jár a pedagógusok számára az elrendelt többletmunkáért a fizetésen fölüli óradíj, közkeletű nevén „túlóradíj”.

 

A cikk megjelenését követően olyan megkeresést kaptam egy iskolától, amely az iskolai táborozás, projektoktatás időtartamára járó óradíjakkal kapcsolatban tett föl kérdéseket. Előadásaimat követően sokszor beszélgetek pedagógus kollégáimmal, és tudom, hogy a magyar iskolák pedagógusainak jelentős része kap ugyan az intézmény vezetőjétől osztálykirándulás, projektoktatás vagy iskolai tábor lebonyolítására szóló megbízást, de döntő többségük az elvégzett munkáért semmiféle díjazásban nem részesül. Az iskolák finanszírozási helyzetének ismeretében nincsenek ugyan hiú ábrándjaim, amelyek a helyzet alapvető megváltozását vélelmeznék, de szakértőként – úgy gondolom – pontosan ismertetnem kell az efféle iskolai szervezésű események alkalmával követendő jogszerű eljárást, a pedagógusok többletmunkájának helyes finanszírozási gyakorlatát.

 

A pedagógusok rendkívüli munkavégzésére vonatkozó hatályos szabályokat a 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet tartalmazza (a továbbiakban az Ép.r. rövidítéssel hivatkozunk erre a jogszabályra).

Ép.r. 33. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

 

A jogszabály tehát lehetőséget teremt arra, hogy a napi nyolc órás munkarendbe (vagy a munkaidőkeret szerinti napi munkaidőbe) be nem illeszthető, jellemzően iskolán, óvodán kívüli, a pedagógiai programban szereplő feladatok megoldásához a munkáltató rendkívüli munkavégzés elrendelésével teremtse meg a feltételeket. Tekintsünk példának elsőként, mondjuk egy kétnapos osztálykirándulást. A feladat a rendes munkavégzés (napi nyolc óra munkaidő vagy napi maximum 12 órányi munkaidőkeret) keretében nem oldható meg, hiszen az első nyolc, (munkaidőkeret alkalmazása esetén legföljebb 12 óra) eltelte után a kísérő pedagógusok már nem végezhetnek rendes munkaidőben munkát, hiszen aznapi munkaidejük lejárt. Márpedig egy reggel 7 órai indulást követően este 7 óra után még bőségesen vannak feladatai a kirándulást vezető pedagógusoknak. Éppen ennek megoldására szolgálnak az Ép.r. 33.§-ában szereplő előírások, amelyen nemcsak lehetőséget teremtenek a pedagógusok számra, de egyben kötelezettséget is jelentenek a munkáltató számára.

Minden munkáltató számára javasoljuk, hogy a rendes munkaidőn túli projektek, rendezvények, kirándulások, stb. alkalmával írásban rendelje el a kísérő pedagógusok számára a feladat elvégzését, és a jogszabályoknak megfelelően biztosítsa az ügyeleti feladatok ellátásának jogszerű díjazását. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e cikkben tárgyalt, az Ép.r. 33.§-ában részletezett szabályok – a jogszabály szövege szerint – kizárólag az intézmény pedagógiai programjában (óvodák esetében: nevelési programjában) szereplő iskolai/óvodai események lebonyolításakor alkalmazhatóak. Ha tehát az intézmény pedagógiai programjában szerepel a tanulmányi kirándulás vagy az erdei iskola (mint projektoktatási forma), akkor a most tárgyalt szabályokat alkalmazni lehet és kell. Ha azonban a tanulók nyáron Erzsébet táborban vagy iskolai szervezésű táborban vesznek részt, és ezek a programok az iskola pedagógiai programjában nem szerepelnek, akkor a táborozásban esetleg részt vevő pedagógus az Ép.r.-ben részletezett díjazásra nem jogosult.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga májusi számában.

2017-04-11 | Petróczi Gábor | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>