Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Az állami intézményfenntartás reformja

 

A törvénymódosító csomag célja elsődlegesen a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett tapasztalatok visszacsatolása, az állami intézményfenntartó működésének hatékonyabbá tétele, valamint mindezeknek a céloknak az elérése érdekében létrehozott, a köznevelés területén tevékenykedő szakmai szervezetek, a köznevelés szereplőinek képviselői részvételével működő Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai során beazonosított feladatok megoldása.

 

Ezen kívül sor került a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált, szövegpontosító, értelmezést és alkalmazást, végrehajtást könnyítő módosítások átvezetésére is.

 

Jelen írásunkban csak a köznevelési vonatkozású változások főbb elemeit ismertetjük.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának főbb elemei

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) módosítása négy nagyobb témakört ölel fel:

− az állami intézményfenntartás reformját,

− a pedagógiai szakszolgálatot érintő változásokat,

− a munkajogi változásokat,

− egyéb fontos módosításokat, jogtechnikai pontosításokat.

 

Az állami intézményfenntartás reformja

 

A köznevelési kerekasztal alakuló ülésén az első prioritási csoportba került

− a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) működésének átalakítása:

  • a finanszírozás,
  • a decentralizáció,
  • a szervezeti rugalmasság,
  • a folyamatok,
  • a menedzsment szemléletű működés,

− a hatáskörök (KLIK − iskola) újraszabályozása,

− a KLIK − önkormányzatok – működése és fenntartása kérdésének rendezése.

 

A törvénymódosítás 2017. január 1-jével a fenti célkitűzéseknek megfelelő törvényi szintű módosításokat vezet be az alábbiak szerint:

Tankerületi központok létrejötte: az állami intézményfenntartó központ – a KLIK – helyébe 2017. január 1-jével állami fenntartóként önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek.

Az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények a tankerületi központok szervezeti egységeiként működnek tovább, OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként Ez biztosítja, hogy – a szubszidiaritás elvét érvényre juttatva – közelebb kerüljenek az érintettekhez a döntéshozatali szintek.

Nagyobb intézményvezetői önállóság: fontos új elem a szabályozásban, hogy a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá − a kinevezés és a felmentés kivételével − munkáltatói jogokkal fog rendelkezni.

Az oktatási központ létrehozása: a tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint központi irányító közé belép egy középirányító szervezet, az úgynevezett oktatási központ. A módosítás indokolása szerint egyrészt a köznevelési szervezet méretéből, másrészt az országosan egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fenntartása.

Vegyes rendszer helyett állami fenntartás és működtetés: a KLIK létrejötte és a települési önkormányzati működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. A törvénymódosítás nyomán a fenntartói és működtetői feladatok összevonásra kerülnek az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre, mivel a vegyes rendszerben nem volt kialakítható olyan működés, amelyben az egyes szervezetek felelősség- és feladatköre teljesen egyértelművé vált volna, ez pedig folyamatos feszültségekhez vezetett.

 

Tekintsük át, hogyan jelenik meg mindez az ágazati törvényben!

 

A tankerületi központ és az oktatási központ létrehozása

 

A köznevelésről szóló törvény 94. § (4) bekezdés n) pontjának módosításával a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervek feladatait, valamint az oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szervet és feladatait rendeletben állapítsa meg. A kapcsolódó új jogszabály 2016. június 10-én meg is jelent a Magyar Közlöny 82. számában, ez az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) kormányrendelet. A jogszabály részletesen szabályozza a tankerületi központok, valamint a Klebelsberg Központ szervezetét és feladatait, továbbá a jogutódlás, a foglalkoztatás és az átmeneti időszak kérdéseit.

 A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó aktuális számában.

 

2016-07-22 | Dr. Farkas Ildikó | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>