Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
A Szakképzési Hídprogram törvényi szabályozása

 

A szakképzési törvény szintén 2015. június 4-én kihirdetett módosítása pedig a szakképzési törvény új VIII/A. fejezetében határozta meg a Szakképzési Hídprogramot és a rá vonatkozó szabályokat.
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény megteremtette továbbá a lehetőséget, hogy a Szakképzési Hídprogramban tanulók ösztöndíjának és a részt vevő pedagógusok pótlékának költségeit a szakképző iskolák részére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének terhére meg lehessen téríteni, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény kiegészítésével [Szht. 12. § k)].

 

A Szakképzési Hídprogram a köznevelési törvényben

 

A köznevelési törvény a köznevelési hídprogramokra vonatkozóan több kérdésben olyan szabályozást tartalmaz, amely egyúttal a Szakképzési Hídprogramra is vonatkozik. Az általános iskola mellett a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető alapfokú iskolai végzettség, a kétféle iskolai végzettség (általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzése és a Szakképzési Hídprogram záróvizsgájának teljesítése) ebből a szempontból egyenrangúnak tekintendő a törvény megfogalmazása alapján [Nkt. 9. § (5)].

A Szakképzési Hídprogramból annak elvégzése nélkül is továbbléphet a tanuló a szakközépiskolába (a korábbi szakiskolába), vagyis érettségit nem adó képzésbe, amennyiben a Szakképzési Hídprogram legalább egy évfolyamát elvégezte, és a 14. életévét betöltötte [Nkt. 13. § (5)].
A Hídprogramokról szóló önálló fejezetben az általános célmeghatározáson [Nkt. 14. § (1)] kívül – aminek legfontosabb eleme, hogy a hídprogramok célja a középfokú oktatásba, szakképzésbe történő bekapcsolódás segítése – a kerettanterv kiadására vonatkozó szabályozást tartalmaz a fejezet. Eszerint a Köznevelési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter adja ki (vagyis EMMI-rendeletként jelenik meg), míg a Szakképzési Hídprogram kerettantervét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter adja ki az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével (azaz NGM-rendeletként jelenik meg, az EMMI egyetértésével) [Nkt. 14. § (2)].

 

A Hídprogramokban közreműködő intézmények kijelölésére vonatkozó szabályozás értelmében a Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jelöli ki, lényeges elem a következő mondattal összehasonlítva, hogy nincs a fenntartóra vonatkozó korlátozás, azaz a KLIK kijelölhet bármilyen fenntartású intézményt, nem csak „saját” iskolát.

 

A Szakképzési Hídprogramban részt vevő intézményeket kizárólag a nemzetgazdasági miniszter (NGM) és az agrárpolitikáért felelős miniszter (FM) jelölheti ki, de mindketten csak a saját fenntartásukban álló intézményeket. Ez utóbbi szűkítés egyúttal azt is jelenti, hogy a Szakképzési Hídprogram nem indítható sem állami fenntartású intézményben, sem a KLIK fenntartásában működő állami fenntartású intézményben.

 

Szintén a köznevelési törvényben találjuk azt az előírást, hogy a tankötelezettség Köznevelési és Szakképzési Hídprogramban is teljesíthető [Nkt. 47. § (7)]. 
A köznevelési törvény 4. mellékletében találhatjuk a kétféle hídprogramra egységesen meghatározott osztály- és csoportlétszámokat (a táblázat 17. sora): a Hídprogram keretében szervezett osztály minimum nyolc, maximum tízfős, átlagosan kilencfős.

 

A 6. melléklet a nyelvi előkészítő és Híd-évfolyamokra egységesen határozza meg a tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét (a táblázat 12. sora), ebből a legfontosabb adat a tanulók kötelező óraszáma, amely a testnevelésórákkal együtt harminc óra hetente (ez eggyel kevesebb, mint a nyolcadik évfolyamosoknak), valamint az osztályok heti időkerete, ami hetente ötvenhat óra, éppen, mint a nyolcadik évfolyamon.

 

A Szakképzési Hídprogram a szakképzési törvényben

 

A szakképzési törvény a köznevelési törvénnyel ellentétben kizárólag a Szakképzési Hídprogramra vonatkozóan tartalmaz szabályozást, hatálya is csak arra terjed ki. A különbségtételt a Köznevelési Hídprogram és a Szakképzési Hídprogram között a köznevelési törvény, mint láttuk, nem tartalmazza, azt a Köznevelési Hídprogram részletszabályait tartalmazó EMMI-rendelet és a szakképzési törvény szabályozásának összevetésével tudjuk egyértelművé tenni.

 

A szakképzési törvény már a szakmai képzés (szakképzés) definiálásáról szóló szakaszában is említi a Szakképzési Hídprogramot, mint amelyben a szakképzés részszakképesítés megszerzésére irányul [Szt. 3. § (1)−(2)]. Ezt követően önálló fejezet (VIII/A. fejezet) szól a Szakképzési Hídprogram szabályairól. Azért különösen fontos az ebben a fejezetben megfogalmazott szabályozás, mert – mint ez a későbbiekben kiderül – jelenleg nagyon kevés hatályos részletszabály vonatkozik a Szakképzési Hídprogramra, így a jogalkalmazóknak sok kérdésben az itt megfogalmazott – vagy éppen innen kimaradt – szabályok alapján kell dolgozniuk.

 

A fejezet első bekezdése szerint a záróvizsga az, ami az alapfokú végzettséggel korábban nem rendelkező tanuló számára az alapfokú iskolai végzettséget biztosítja, az erről szóló tanúsítvány egyenértékű a nyolcadik évfolyam elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvánnyal. Ebből áttételesen az is következik, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a Szakképzési Hídprogramot elvégző tanuló számára magának a záróvizsga elvégzésének, az erről szóló tanúsítványnak kisebb jelentősége van, számukra inkább a szakmai bizonyítvány megszerzése lehet fontos, hiszen a továbbtanulásukhoz nem szükséges a záróvizsga letétele [Szt. 24/A § (1)].

 

A következő bekezdés a Szakképzési Hídprogramba kötelezően bekapcsolódó tanulók körét határozza meg. Főszabály szerint annak kell kötelezően bekapcsolódnia a Szakképzési Hídprogramba, aki legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot elvégzett annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenötödik életévét betölti. Lényeges, hogy a tanév augusztus 31-éig tart, azaz a tizenötödik születésnapokat eddig az időpontig kell vizsgálni azok esetében, akik nem végezték el sikeresen a hetedik évfolyamot. A hetedik évfolyamon évfolyamismétlésre kötelezett tanulók is a Szakképzési Hídprogramba kötelesek bekapcsolódni, ha elérték a tanév végéig a tizenöt éves életkort. Még arra érdemes odafigyelnünk az első két bekezdésnél, hogy a Szakképzési Hídprogramban való részvételre kötelezett tanulók számára az első bekezdés alapján keresztfélévben szervezett Szakképzési Hídprogram – elvileg – kevésbé érdekes, hiszen nekik a sikertelen általános iskolai tanévet követően azonnal, tehát szeptembertől kötelező bekapcsolódniuk a hídprogramos képzésbe.

 

A bekezdés második mondata a fenti határidőt egy évvel meghosszabbítja a következő esetekben: „ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt, vagy a tanulmányait külföldön folytatta.”Azaz ezen esetekben az a tanuló kapcsolódik be a Szakképzési Hídprogramba, aki az adott tanév végéig legfeljebb a hatodik általános iskolai évfolyamot végezte el sikeresen, és a tizenhatodik életévét tölti be. Ennek értelmezéséhez meg kell néznünk a tankötelezettségről szóló szabályozást.

 A cikk teljes egészében elolvasható a Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsadó című folyóirataktuális számában.

2016-11-04 | Nagy Katalin | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>