Vissza

A Waldorf-iskolák egyedi megoldásai

Beszélgetés Szabó Zoltánnal, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetőjével az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek bevezetése, az egyedi pedagógiai elvek megőrzése kapcsán.

 

A Nemzeti alaptanterv és a nemzeti köznevelésről szóló törvény közelmúltbeli módosítása természetesen a Waldorf-iskolákat is érintette. Hogy hogyan élték meg a törvényi környezet radikális változását, és milyen módon, miben is találták meg a folytonosság fenntartásának lehetőségét, arról kérdeztem Szabó Zoltánt, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetőjét.

„A Waldorf-pedagógia Magyarországon éppúgy, mint az egész világon, egy több mint százéves kezdeményezésben gyökerezik” – kezdi a történetet Szabó Zoltán.

„Az első Waldorf-iskola 1919-ben Stuttgartban jött létre Rudolf Steiner útmutatása alapján. Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezetője kérte fel Steinert, hogy hozzon létre egy iskolát a gyár dolgozóinak gyerekei számára. Így történt, hogy a steineri alapokon nyugvó pedagógia mindmáig a cigarettagyár nevét viseli. A munkások gyerekeinek iskoláztatása már önmagában haladó kezdeményezés volt akkor, ám ehhez hozzá kell adni egy egyedülálló pedagógiai koncepciót. Az iskola létrehozásával megnyílt a lehetőség, hogy a Rudolf Steiner nevéhez köthető antropozófia ne csupán egy elméleti, filozófiai irányzat maradjon, hanem az abban gyökerező szemlélet a mindennapokban, a nevelésben is érvényesülhessen. Az iskola indulása előtt Steiner rövid, intenzív képzést tartott a pedagógusoknak, és elkészült az első Waldorf-tanterv is – mintegy 37 oldal terjedelemben. A Waldorf a kezdetektől fogva valódi alternatívát kínált a mainstreammel szemben. Az antropozófia sajátos emberképéhez tartozik a gyermek fejlődésének újszerű megközelítése, és ebből következik, ezeken az elméleti alapokon nyugszik maga a pedagógia is. Ez a pedagógia tehát nem egyszerűen módszertan, hanem egy világszemlélet áll mögötte. Nem valamihez képest kíván más lenni, a kötelező tananyagot kicsit barátságosabban, élményszerűbben, gyermekközpontú módszerekkel átadni, hanem gyökeresen újat hozott, és azt képviseli mind a mai napig.”

Gyökeresen új itthon is

„Nem sokkal az első, Steiner közvetlen irányítása alatt megszületett intézmény után más országokban is megjelentek a Waldorf-iskolák. Magyarországon a világelsők között nyílt meg Göllner Mária iskolája 1926-ban, amely mindössze1933-ig tudott működni. Vekerdy Tamás sok helyütt írt róla, hogy hogyan élt tovább, hogyan tudott megmaradni az antropozófiai mozgalom; házi összejövetelek, kézzel másolt könyvek őrizték a szellemiséget a legnehezebb időkben is. Hosszú szünet után bukkanhatott felszínre ez a búvópatak: 1989-ben létrejött a solymári Waldorf-óvoda, majd egy évre rá ugyanott megnyílt az iskola is. Ma 59 Waldorf-óvoda és 45 Waldorf-iskola van Magyarországon. Az iskolákból tizenhatban középiskola is található, ezeken kívül két önálló középiskola (gimnázium) is működik. A Waldorf-pedagógia egységes, töretlen ívet valósít meg; ha valaki Waldorf-óvodába íratja a gyerekét, van esélye rá, hogy a gyerek egészen a tizenkettedik tanév végéig, szervesen összetartozó elemekből egymásra épülő, koherens rendszerben nőhet fel. Mindössze a középiskola tizenharmadik éve tér el ettől: ez az év az államilag elismert érettségire való felkészülést szolgálja.”

Központi szabályozók sodrásában

Már 1995 óta az új és még újabb, éppen aktuális Nemzeti alaptanterv alapján készülnek el az iskoláknak ajánlott kerettantervek, és az iskolák a saját pedagógiai programjukban ezek alapján készítik el a helyi tantervüket. Ha változik valami a Nat.-ban, akkor a kerettantervek is változnak, és értelemszerűen hozzá kell nyúlni a helyi tantervekhez is. Ezek a változások a Waldorf-iskolákat sem kerülik el, noha másként érintik őket, mint a hagyományosan működő vagy állami fenntartású intézményeket.

„A Waldorf-iskolák mindig is saját tanterv alapján dolgoztak” – mondja Szabó Zoltán – „ám ez a tanterv az idők folyamán többször változott a jogi környezet változásaihoz alkalmazkodva”. A saját tantervre már az 1993-as közoktatási törvényhez kapcsolódó, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet is lehetőséget biztosított:
2. § 5. A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák - a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján - nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium, az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait.

A Waldorf első magyar kerettanterve több mint 300 oldalas lett, a fenti rendelet 4. mellékleteként máig letölthető.

A következő lényeges változás is törvényi szabályozáshoz köthető: a 2011-es köznevelési törvény 9. §-ának 8. pontja alapján – más alternatív iskolához hasonlóan – a Waldorf-tanterv alternatív kerettantervként történő engedélyeztetésére nyílt lehetőség. A kerettantervet ezúttal is a Magyar Waldorf Szövetség nyújtotta be engedélyeztetésre az EMMI-nek. Ez a benyújtott dokumentum már az 500 oldalt is meghaladta.

Az anyagot az OFI véleményezte, a miniszter elfogadta, aláírta. Onnantól kezdve a szövetségtől névhasználati engedélyt kapott, és a Waldorf-kerettanterv alapján saját tantervet készítő intézmény lehetett Waldorf-iskola. Az iskola pedagógiai programjába a szövetség birtokában levő alternatív Waldorf-kerettanterv helyi sajátosságokhoz alkalmazott verziója került.

A Waldorf-kerettanterv következő átdolgozása a Nat. legutóbbi átírásával indult. A Nemzeti alaptanterv újragondolásának deklarált célja volt a tartalmi túlterheléssel szemben az élményközpontúságra, a képességfejlesztésre, a kompetenciák kibontakoztatására helyezni a hangsúlyt. A munkát figyelemmel kísérő Waldorf-pedagógusoknak úgy tűnt, hogy az átdolgozott Nemzeti alaptanterv közelebb kerül a Waldorf-pedagógiához, mint eddig valaha. „Hiszen a Waldorf azt vallja: a tárgyi tudás nem cél, hanem eszköz a készségek és kompetenciák kifejlődéséhez. A pedagógiai folyamat során a gyerek váljon azzá, amire képességei, késztetései rendelik: kiteljesedett önmagává; iskoláztatása végén ne egy két lábon járó adatbázis kapjon végbizonyítványt” – mondja Szabó Zoltán.

Akkoriban mindannyian azt remélték, hogy a történelmi pillanat megengedi: az újonnan elkészítendő Waldorf-kerettanterv is végre az lehet, amire hivatott. Eddig túl sok szabályozó kötötte meg a kezüket, de egy korszerű és szabadabb Nat. a Waldorf-pedagógiának is valódi teret enged. Egészen addig az állami kerettantervekből kiindulva, azokat valamennyire átszabva, bizonyos tartalmakat hozzátéve, de lényegében azokat követve készültek a Waldorf-kerettantervek. Tartalmi vonatkozásban is sok minden került bele, ami nyugodtan kihagyható lehetne.

Majd 2019. december 21-én jelent meg az új Nemzeti alaptanterv, amelynek alapján ismét felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervek készültek. A kerettanterveket a rendelet szerint 2020. szeptember 1-jétől az 1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a hat évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán vezették be.

A Nat. megjelenésével szinte egy időben, 2020. január 1-jétől vált hatályossá a köznevelési törvény alternatívokra vonatkozó módosítása. A törvény 9. §-ának 8. bekezdése, amely korábban az alternatív intézményekről és az azok működését szabályozó kerettantervekről szólt, teljesen átalakult.
(8) A nevelő-oktatómunka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter ….egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti. Ebben az esetben, ha az intézmény fenntartója nem központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat, az intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.

Az alternatív kerettanterv – mint jogilag legitim megoldás – eltűnt, ezzel együtt tűnt el a Waldorf Szövetség hivatalosan – jogi szinten – elismert súlya is. Eddig a Waldorf-kerettanterv jogtulajdonosaként éppúgy a Magyar Waldorf Szövetség engedélyezhette ennek a helyi alkalmazását az egyes intézményeknek, akár a névhasználatot. Egy iskola úgy válhatott Waldorf-iskolává, hogy a Waldorf Szövetségtől kérte a névhasználatra és a kerettanterv használatára vonatkozóan az engedélyt. Most a névhasználat felügyelete megmaradt ugyan a szövetségnél, ám az egyedi megoldásokat tartalmazó pedagógiai program, benne a tanterv az EMMI engedélyezési körébe került át.

Most hát hogy is van ez a dolog? – kérdezem Szabó Zoltánt. „Waldorf-kerettanterv továbbra is van” – kezdi a magyarázatot. „Ha valaki Waldorf-iskolát akar létrehozni, akkor a Waldorf-kerettanterv szerint kell működnie. A Magyar Waldorf Szövetség továbbra is jogtulajdonosa a kerettantervnek, amelyet az iskolák rendelkezésére bocsát, hogy annak alapján kidolgozhassák helyi programjukat, és a fenntartóikon keresztül benyújthassák egyedi megoldásként történő jóváhagyásra az EMMI-hez. Egy kicsit átalakult, megfordult a folyamat, de a lényeg nem változott.”

Az iskolák rendelkezésére bocsátandó kerettantervet természetesen át kellett dolgozni a legújabb Nat.-ot is figyelembe véve. Noha tartalmában 99 százalékban, szellemében pedig 100 százalékban azonos a korábbival, az átdolgozás után már közel 700 oldalnyit tesz ki ez a dokumentum. Ez lett az alapja az egyedi megoldásokra vonatkozó engedélykérelmeknek. Az új rendelkezés szerint egy pedagógiai programot és benne a helyi tantervet kell minden iskolának újra engedélyeztetnie. A 45 engedélyt kérő Waldorf-iskolának szinte teljes egészében megegyezik a pedagógiai programja, kivéve a helyi sajátosságok miatt belekerült tartalmakat, megoldásokat. Például van olyan intézmény, amelyben fogadnak SNI-s gyerekeket, és ezt természetesen a programban is megjelenítik, sőt, már önálló gyógypedagógiai Waldorf-iskola is működik, külön Waldorf-gyógypedagógiai programmal.

A terjedelemből is következtethetünk rá: jókora munka volt a tanterv átdolgozása. Szerencsére a kényszerű karantén idején a Waldorf Szövetség sok pedagógust tudott bevonni ebbe a folyamatba. Mindenféle csatornán zajlott a lázas munka, hogy elkészüljön a kerettanterv, és az egyedi megoldásokra vonatkozó kérelmek mindegyikét ezen a szilárd alapon nyugodva lehessen beadni a megadott határidőre, április 30-ra. A szövetség képviseletében Szabó Zoltán több kollégájával együtt folyamatosan egyeztetett az EMMI munkatársaival: eddig így volt, most az új Nat.-hoz képest hogyan, mi is a változtatás. Közben nem csak tartalmi, de jogi szempontból is megvizsgálták a készülő tantervet: minden egyes egyedi megoldáshoz jogi hivatkozást kellett fűzni.

A működés

A Waldorf-óvoda, -iskola nem csak pedagógiájában, de működésében is nagyon más, mint az állami, önkormányzati intézmények szigorúan hierarchizált szervezete. Az intézményekben önigazgatás van, a közösség tagjai, kompetens csoportok hozzák a döntéseket, az intézményvezető az iskola képviselőjeként ír alá. A szervezeti felépítés is a steineri elveken alapul, és hogy ez is megmaradhasson, azért az egyedi megoldásokra vonatkozó kérelem ezt is tartalmazta, az engedély erre is vonatkozik. Hasonlóképpen sajátos a gazdasági kérdésekhez való hozzáállás a Waldorf-intézményekben: pénzügyi értelemben nem elit intézményekként igyekszenek működni, hanem arra törekszenek, hogy a szülők anyagi helyzete ne lehessen akadálya annak, hogy gyermekük Waldorf-iskolába, vagy -óvodába járhasson.

Száguldó e-mailek, szakadatlanul csörgő telefonok – rengeteg munka. Folyamatos, több körös egyeztetés a végig segítőkész EMMI-munkatársakkal és az iskolákkal. Ebben a munkában a Waldorf Szövetség vállalta a koordinálást, egyeztetett, értelmezett, mintákat, sillabuszokat készített.

A közös erőfeszítés eredményeképpen a határidőig, április 30-ig az összes iskola összes anyagát beadták. Mindenki meg is kapta az egyedi megoldásra vonatkozó engedélyt, és ezzel együtt ahol szükséges volt, a működési engedélyt is. Augusztus 31-én este 11 órakor még javában folyt a munka, jöttek az e-mailek a minisztériumtól, ám szeptember 1-jén mindenütt rendben, immár az új alapokon el tudott kezdődni a tanév.

„Összefoglalóan elmondható, hogy olyan kerettantervünk, amelyet a minisztérium a Waldorf Szövetség számára engedélyez, jogi értelemben nincs” – mondja Szabó Zoltán. „Viszont a 45 Waldorf-iskolának van pecséttel, aláírással ellátott, egyedi megoldásra vonatkozó engedélye a helyi tantervüket is magába foglaló pedagógiai programjához. A pedagógiai programban megjelenített tantervek pedig szóról szóra azonosak – megegyeznek a Szövetség tulajdonában lévő és az EMMI-vel leegyeztetett tantervvel.”

Jogi szempontból is védett a Waldorf-mozgalom. Olyan nincs, hogy egy Waldorf-iskola el szeretne indulni, és az ő pedagógiai programja a minimális különbségeket leszámítva nem teljesen azonos a már működő iskolák pedagógiai programjával. Az EMMI az új Waldorf-iskolák engedélyezésénél is a szövetséggel egyeztetett, a gondosan átfésült programot vetette össze az újonnan beadottal. Az etalon a szövetség tulajdonában levő kerettanterv.

A mozgalomban többen tartottak tőle, hogy noha a régi iskolák megkapják az engedélyt, de újak már nem jöhetnek létre. Ez szerencsére nem így történt. Az újonnan alakult iskolák is megkapták az egyedi megoldásra szóló engedélyt és a működési engedélyt is. Ez megelőlegezi, hogy a továbbiakban sem lesz semmi akadálya annak, ha új iskola kíván létrejönni. Továbbra is a Magyar Waldorf Szövetség a jogtulajdonosa a kerettantervnek, ez a szövetség szellemi terméke. Ha valaki használni akarja a kerettantervet vagy a nevet, akkor a szövetségtől kell engedélyt kérnie. Ezt az EMMI is respektálja: elkérték azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek rendelkeznek a tanterv használatának engedélyével, enélkül a minisztérium nem adta és a jövőben sem adja ki az egyedi megoldásról szóló engedélyt. Mivel a szövetség tulajdonában levő szöveget a minisztériummal már korábban egyeztették, az EMMI számára a szövetség engedélye a garancia arra, hogy a beadott kérelem a miniszter által aláírható, mert biztosan megfelelő a szöveg.

Lényegében minden ugyanúgy mehet tovább. A hosszú egyeztetési folyamat tanulsága: eredményre csak a szakmai alapon zajló, az érintettekkel történő tiszta kommunikáció vezethet. Szakmai szinten azzal kell együttműködni, akitől szakmai szinten függünk. A kompromisszumok elkerülhetetlenek, azonban a párbeszéd segíthet abban, hogy valóban mindenki számára elfogadható megoldások szülessenek. A Waldorf Szövetség célja, hogy védje a mozgalmat, a pedagógiát, az iskolákat, az óvodákat.

Mi változott? Mi a Magyar Waldorf Szövetség szerepe az új oktatásirányítási rend keretei között?

„Eddig jogi bástyákat építettünk magunk köré. Mostantól az alabárdos feladata hárul a szövetségre. Nem körbebástyázza, hanem alabárdosként védi a mozgalmat. Oda lép, ahol védelmezni kell. Ezt gyakorolta az egyedi megoldások kimunkálásának és engedélyeztetésének folyamatában is.”

Minden egyes helyi ügyben is ott kellett lenni a szövetségnek. A szövetség egyeztetett a minisztériummal a 45 iskola képviseletében. Egyfajta közvetítő szerepet kellett felvállalni. Az iskolák képviselőit segíteni abban, hogy megkapják, amit szeretnének, a minisztériumi embereket pedig megvédeni a fölösleges köröktől.

Az emberpróbáló folyamat nyereséggel is járt: Szabó Zoltán tapasztalata szerint az oktatásirányítással soha nem volt ennyi élő, pozitív attitűdű kontaktja. Noha a folyamat egyelőre lezárult, a közvetlen, személyes egyeztetés lehetősége továbbra is, folyamatosan fennáll. Emberek beszélnek emberekkel, nem pusztán különböző szervezeteket képviselő hivatalnokok. Ez azon múlik, mi hogyan állunk hozzá.

A Waldorf-mozgalom 25 000 embert, egy kisebb város lakosságát foglalja magába. A Magyar Waldorf Szövetség az óvodákat, iskolákat, valamint a Waldorf-pedagógusképzéseket fogja össze. Az intézményfenntartók, az intézményekbe járó gyerekek, hallgatók, pedagógusok, az érintett családok és az ő köreik mind-mind összetartoznak. Nem homogén, hanem minden szempontból nagyon színes összetételűek, de világszemléletük, életformájuk, társadalmi aktivitásuk összekapcsolja őket – a Waldorf-pedagógiával a fókuszban. A mozgalom elkötelezettjei joggal bizakodók: az egyedi megoldások engedélyeztetésének sikerrel lezajlott folyamata mutatja, hogy a Waldorf-pedagógia nagy hagyományra visszatekintő értékeinek továbbra is helye van a magyar köznevelésben.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó decemberi számában.

2020-12-02 | Kerényi Mária | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>